A történet régen kezdődik, talán később írunk az előzményekről is. A lényeg az, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zenekar Szegeden 1994 táján, ami elkezdett Black Sabbath számokat feldolgozni. Ebbe a zenekarba meghívtak énekesnek, én meg el is mentem. :-) A csapat a rendszeres és alapos Nyugi-beli szenteltvízfogyasztásnak köszönhetően a keresztségben a Havi Heavy Fuckinson Dickinson Big Bund Band nevet kapta, ami azért rövidebben Heavy Fuckinson Band-ként vonult bele a köztudatba.
Itt találkoztam Miklóssal (itt az oldalon Mikka, de ismerik VüMi-ként is), akivel olyannyira egymásra találtunk, hogy nemsokára megkért, hogy ha már úgyis állandóan ott alszom nálunk az Imóval közös albérletükben, igazán hozhatnék magamnak pár zoknit meg gatyát... Úgyhogy ezután pár évig együtt is laktunk. Mit mondjak, ezek voltak az arany évek :-) Talán egyszer mesélünk ezekről is.
Telt az idő, beindult a zenekar, a Sabbath mellett játszottunk Deep Purple-t, Hendrix-et, AC/DC-t, ami csak jólesett. Nagy bulik voltak! Aztán egyszercsak vége lett... Először Géza lépett ki, onnantól Miklós vette át a basszusgitárt, aztán egy Regős Bendegúz-beli koncert után mondtam a többieknek, hogy pár hétig pihentessük a dolgot, mert kicsit belefáradtam.
Eltelt 15 év...
A pár hétből ennyi kihagyás lett. Azóta nem voltam sem próbán, sem színpadon. Pedig piszokul hiányzik, hiányzott, csak valahogy soha nem alakult úgy, hogy újrakezdhettem volna. Miklós a régi zenekara, a Primator és szegedi Holdcore romjaiból létrehozott PH-ban kezdett játszani, engem meg nem hívtak sehova. Bár sok remek zenészt ismerek, Balogh Ödivel minden egyes italozásunkkor meg is alapítottunk egy újabb bandát :-), de a megvalósításig soha nem jutottunk el.
Így teltek a hónapok, évek... Mígnem pár hete Miklós felhívott, hogy játszanék-e velük egy Black Sabbath tribute zenekarban. Játszanék-e? Persze! Velük? Naná! Black Sabbath-ot? OH LORD YEAH!!! :-D
Azonnal igent mondtam, még mielőtt bárkivel egyeztettem volna róla, *mivel családos emberként már nem hozhatok egyedül döntéseket*, de tudtam, hogy egyrészt Mesi úgyis meg fogja érteni, mert szeret, másrészt ha nem értené meg, én akkor is zenélni fogok újra ;-))) Szerencsére tényleg szeret és tényleg megérti :-)
Úgyhogy múlt hét szerdán már ott is álldogáltam a próbateremben nagy zavartan. Bármilyen régóta is ismerjük egymást a zenekar tagjaival, az a furcsa helyzet, hogy Miklóson kívül alighanem még egyikük sem hallott énekelni, ráadásul ő meg betegség miatt igazoltan hiányzott. Úgyhogy volt bennem egy kis szorongás emiatt, de kíváncsi is voltam, hogy mi jön ki belőlem ennyi év után.
Az biztos, hogy 15 év rozsdáját kell levernem a torkomról, de azért ehhez képest egészen jól ment a dolog ;-) Legalábbis még nem rúgtak ki és tegnap is elmehettem a próbára ;-)))
Elég jól haladunk... az első próbán összeraktunk 3 számot, most még egyet már Miklóssal együtt. Két hét múlva pedig már játszanunk kell Tótkomlóson... :-O
Szóval ez van. Újra zenekar, újra zene, újra színpad, újra Black Sabbath. Az élet szebb, mint 2 hete volt ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése